Rigó Adrienn előadása a kronotípusokról

 

Vajon miért van az, hogy a hajnali buszokon mindig túl sok az egy négyzetméterre jutó nyugdíjas nénik száma? Kik teljesítenek jobban az iskolában, a korán kelők vagy a későn fekvők? Vajon a nők vagy a férfiak az estibbek? Mi okozhatja az alvászavart? Kihat-e a viselkedésünkre, a jellemünkre, hogy mennyit és mikor alszunk? Létezik a biológiai óránk, és ha igen akkor testünk számára egy nap hány órából áll?

Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatott az az érdeklődni vágyó, aki ellátogatott március 4-én a Mathias Corvinus Collegiumba, hogy meghallgassa Dr. Rigó Adrienn Pacsirták és baglyok békességben című előadását.

 

A Collegium meghívott előadója, az ELTE PPK Személyiség-és egészségpszichológiai Tanszékéről látogatott el hozzánk, és már a bevezetőben azzal az érdekes ténnyel nyitott, hogy az előadás témáját, egy tanítványának a tudásvágya generálta. A hallgatót az érdekelte, hogy léteznek-e éjjeli baglyok és kora hajnalban már csivitelő pacsirták, van-e kronotípus.

A válasz pedig az, hogy igen, az egyén preferenciái vonatkozhatnak arra, hogy mikorra szereti időzíteni alvását és ébrenléti aktivitását. Ennek alapján megkülönböztetünk későn fekvő, esti és korán kelő, reggeli típusú embereket, és természetesen létezik az aranyközépút is, akik nem mások, mint ahogy arra a közönség soraiból is felhívta valaki a figyelmet a normálisak, akik a szakirodalomban kolibri fedőnév alatt futnak.

A prezentációt egy kérdés köré fűzte fel Rigó Adrienn, vajon mi melyik kronotípushoz tartozunk, és ha választhatnánk, akkor baglyok akarunk-e lenni vagy pacsirták. A kérdés első elhangzásakor feltűnően sokan voltak bagoly pártiak, míg pacsirtát csak elvétve talált a szemfüles néző.

 

Ezután az előadás többféle aspektusból is szemléltette velünk a kronotípus kutatási területeit, és eredményeit. Például nem csoda az, hogy a jelenlévők nagy része bagolyként éli minden napjait hiszen a serdülőkortól a húszas éveinkig egyre inkább az estiség felé tolódik a biológiai óránk, ami valóban létezik és ha elvennénk az éjszakák és nappalok váltakozását nem huszonnégy hanem huszonöt órából állna.

Megtudhattuk, hogy a különböző felmérések alapján a pacsirták jobban teljesítenek az iskolában, míg a baglyoknak magasabb az intelligenciájuk. De az a megállapítás is elhangzott, hogy ezeknek az eredményeknek a kimenetelét nagyban befolyásolja, hogy mikor történt a mérés, ha például kora reggel az a pacsirtáknak, ha később az a baglyoknak kedvezett jobban.

 

Érdekes volt az a tény is, hogy a kronotípusokból magatartási jellemzőkre is következtehetünk, például a pacsirták lelkiismeretesebbek a baglyoknál, akik viszont sokkal nyitottabbak az újdonságok felé, jobban viselik a műszakváltás. Alvásmegvonásra a reggeliek magatartása romlik, míg az estieké javul, viszont utóbbiak kevésbé kitartóak, gyakoribbak náluk a hangulat és evészavarok, önszabályozásuk nehezebb ebből következően gyakoribb náluk a különböző függőségek kialakulása.

 

Az előadás végén újra elhangzott a már említett kérdés, vajon mi melyik bioritmust preferáljuk jobban, az ismeretek fényében sokan változtatták meg korábbi véleményüket és álltak át a pacsirták oldalára.

Fontos azonban leszögezni, hogy változtatni lehet ugyan az életmódunkon, de egy pacsirtából soha nem válik hamisítatlan éjjeli bagoly. Viszont mindkét kronotípusra szükség van, muszáj megtanulni velük együtt élni. Azt pedig, hogy a baglyok és a pacsirták vonzzák-e vagy taszítják, egymást döntse el mindenki a saját tapasztalata és nézőpontja alapján.

 

Molnár Nóra, Juniorképzés

 



"Az elitet fel kell készíteni feladatai elvégzésére”

 

Maróth Miklós volt az idei Diplomaosztó díszvendége

Álláslehetőség

 

Utazás-, és oktatásszervező koordinátort keresünk

Az MCC ismét Kiválóan Akkreditált Tehetségpont lett

 

A háromévente szükséges akkreditációs folyamat ezúttal is sikerrel és elismeréssel zárult.