2011-05-17

A Bölcsész Napok egyik legnagyobb érdeklődéssel fogadott eseményére május 4-én az ELTE BTK Kari tanácstermében került sor.

 

Magyarországon évről évre a továbbtanulók nagyjából tíz százaléka, 4–5 ezer diák választja tanulmányai tárgyaként a bölcsészettudományt, ugyanakkor a hazai felsőoktatás struktúráját és a munkaerőpiaci viszonyokat összehasonlítva jelentős aránytalanság figyelhető meg. Mindennapi beszélgetésekben gyakran találkozhatunk a bölcsészekkel szemben jogosnak vélt előítéletekkel, miközben kétségkívül az egyik legösszetartóbb és legbüszkébb hallgatói közösségről van szó. Az idei Bölcsész Napok keretében a Mathias Corvinus Collegium meghívott vendégei arra tettek kísérletet, hogy a látszólag feloldhatatlan ellentétek végére járjanak, s objektíven értekezzenek a bölcsészhallgatók munkaerőpiaci lehetőségeiről.

DSC_1789.JPGA Bölcsész Napok egyik legnagyobb érdeklődéssel fogadott eseményére május 4-én az ELTE BTK Kari tanácstermében került sor. A lelkes diákságnak köszönhetően a kora délutáni kezdésre teljesen megtelt a díszterem, s a beszélgetést megtisztelte a Bölcsészettudományi Kar vezetőségének és oktatói testületének számos ismert és elismert tagja is. A hallgatósággal szemben négy, egyaránt bölcsész végzettségű, de később más területen elhelyezkedő beszélgetőpartner várta Szalai Zoltán moderátor kérdéseit. Giró-Szász András (történelem), a Századvég Alapítvány ügyvezető igazgatója; Dr. Kovács Zoltán (történelem), jelenleg a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkár; Virág Judit (művészettörténet-francia), a Virág Judit Galéria ügyvezető igazgatójaként dolgozik és Tombor András (történelem-latin), a Multireklám Zrt. volt vezérigazgatója, a Mathias Corvinus Collegium elnöke.

DSC_1902.JPGA beszélgetés első perceiben bemutatkoztak a résztvevők, majd fiatalkoruk azon motivációiról meséltek, amelyek a bölcsészettudományhoz vitték őket (leg)közelebb. Kétség sem férhet hozzá, hogy mind a négyük esetében erős elhatározás állt a döntés hátterében és egyetemi éveik alatt is lehetséges opcióként kezelték a kutatói munka folytatását. Az élet azonban egészen mást tartogatott a számukra és a kínálkozó alkalmat mindannyian kihasználták – legyen az egy privatizációs folyamat, egy amerikai ösztöndíj vagy a tanulmányok alkalmazhatósága egy másik szakterületen. Az elmúlt közel egy évtized igazolta a képességeikbe és a lehetőségeikbe vetett hitet: a közönség hallhatóan kezdett megélénkülni, amint az elért sikerekre tértek át az asztal túlsó oldalán.

A rendezvény második felében a – személyes történetektől részben eltávolodva – a bölcsészhallgatók jelenlegi és jövőbeli esélyeiről, fejlődési lehetőségeiről folyt a vitának aligha nevezhető beszélgetés, hiszen a meghatározó kérdésekben teljes volt az egyetértés a felek között. A bölcsészek iránti piaci keresletet illetően kialakult az az álláspont, miszerint aktív munkakeresés és önfejlesztés nélkül a telített piacon valóban nehéz körülmények közt kell helytállniuk a frissdiplomás hallgatóknak. Ugyanakkor a beszélgetők személyes példákon keresztül is igyekeztek bizonyítani, hogy a bölcsészképzés olyan szemléletet, gondolkodásmódot ad a fiataloknak, amellyel könnyebben boldogulhatnak más tudományterületeken is. Ily módon felmerült a bölcsészettudományi alapismeretek általános oktatásának a szükségessége is, amit azonban feltétlenül valamilyen más jellegű és specializált képzésnek kellene követnie. Az önfejlesztés témakörében egyértelműen a nyelvtudás szerepelt kiemelt helyen; habár volt, aki mindenekfelett a kiváló angoltudást, más pedig inkább a soknyelvűséget hangsúlyozta.

A sok kérdésre választ adó, elméleti és gyakorlati példákban is gazdag beszélgetést nehéz lenne néhány szóban összefoglalni, mégis központi gondolatként kiemelhető, hogy a bölcsészdiploma mindenképpen hasznosítható az üzleti és az állami szférában, leggyakrabban azonban kiegészítve más jellegű ismeretekkel, nyelvtudással és folyamatos önfejlesztéssel.

Bosits Etele




"Az elitet fel kell készíteni feladatai elvégzésére”

 

Maróth Miklós volt az idei Diplomaosztó díszvendége

Álláslehetőség

 

Utazás-, és oktatásszervező koordinátort keresünk

Az MCC ismét Kiválóan Akkreditált Tehetségpont lett

 

A háromévente szükséges akkreditációs folyamat ezúttal is sikerrel és elismeréssel zárult.