„Van megoldás, amit cigány és magyar együttesen kíván”

 

A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Alapítvány közös szervezésében megrendezésre került "Fe héren::Feketén - Felelősen a cigány-magyar együttélésről” elnevezésű konferencia hiánypótló szándékkal jött létre, hogy az érdeklődők első kézből ismerjék meg a meghívott előadók álláspontját és egy szakértő opponens előtt mérettessenek meg a gondolatok. A konferencia célja az volt, hogy ne elhallgassuk, hanem megbeszéljük az országban előforduló, a társadalmi felzárkózással kapcsolatos jelenségeket és az arra adott megoldási kísérleteket.

 

A résztvevők – köztük Berki Judit volt romaügyi helyettes államtitkár és Sztojka Attila jelenlegi főosztályvezető – egyetértettek abban, hogy a társadalmi felzárkózás elsősorban nem etnikai, hanem gazdasági kérdés, és létezik megoldása. A rendszerváltozás előtt a munkaképes korú cigányság 90-95%-a ugyanis dolgozott, ami optimizmusra adhat okot a jövőre nézve. Abban is mindenki egyetértett, hogy a gazdasági felemelkedést csak egy új szellemi-erkölcsi értelmezési keretben lehet megvalósítani.

 

A mélyszegénység újratermelődésében az iskolai szegregáció, a munkaerőpiaci diszkrimináció és a kirekesztettség ugyanolyan súllyal játszik szerepet, mint a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok hátráltató viselkedésmintái és elkülönülése, ami nem az egész cigányságot és nem csupán a cigányságot jellemzi. Horváth Tibor, a Magyarország Összefogás RomaRom Szervezet Szövetség országos elnöke szerint ugyanis „vannak jó emberek és rossz emberek”, és hibás megközelítés a cigányságot egységesen elítélni. Szerinte „együtt gondolkodásra, közös értelmezési keretre van szükség”. Ennek kapcsán felmerült a sikeres szingapúri maláj felzárkózás példája is. Szingapúrban természetes volt a többség támogató hozzáállása a maláj kisebbség felzárkózásához. Amihez a malájok önsegélyező programjaira is szükség volt annak érdekében, hogy megváltoztassák a belső közösségeik felzárkózását hátráltató viselkedésmintákat. Ezzel összefüggésben Forgács István úgy fogalmazott, hogy nincs egységes cigánytársadalom, „cigány közösségek vannak, amely cigány közösségeknek saját magukért is felelősséget kell vállalniuk.”

 

A képessé tevésnek, tehát az iskolára és a munkaerőpiacra való felkészítésnek számos eszköze létezik. Kiemelték, hogy a szegregáció és integráció felosztás között hamis törésvonal húzódik a közgondolkodásban. Egyrészt szükség van a hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatására ún. „pozitív szegregáció” formájában, vagyis különórák, külön tanodai foglalkozások keretében. Ez azonban nem a cigányok elkülönítését jelenti, hanem bármilyen etnikumhoz tartozó gyermekek segítését, akik nem „iskolaképesek”. Másrészt szükséges az iskolai integráció, hiszen a társadalmi együttélés szabályrendszerét és egymás kultúrájának megismerését az iskolában lehet a legeredményesebben elsajátítani.

 

Bemutatásra kerültek a helyi gyakorlatok is, Rozsály és Érpatak példáján keresztül. Dr. Kovács Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár is megosztotta a közönséggel a rozsályi példával kapcsolatos pozitív tapasztalatait.

 

Összességében elmondható, hogy a konferencia elérte célját. A hangulat, bár időként érezhetően feszült volt, elmondható, hogy a párbeszéd beindult, ami hosszú távon egy új társadalmi konszenzus kialakulásához vezethet.

 

A rendezvény fórumot biztosított eltérő, akár egymással szembenálló vélemények kimondásra is, melyek nem tükrözik a szervezők véleményét.

 

 

Szalai Zoltánnal, a Mathias Corvinus Collegium ügyvezető igazgatójával a konferencia kapcsán az ATV készített interjút 2013. április 16-án.

A videó IDE kattintva elérhető.

 



"Az elitet fel kell készíteni feladatai elvégzésére”

 

Maróth Miklós volt az idei Diplomaosztó díszvendége

Álláslehetőség

 

Utazás-, és oktatásszervező koordinátort keresünk

Az MCC ismét Kiválóan Akkreditált Tehetségpont lett

 

A háromévente szükséges akkreditációs folyamat ezúttal is sikerrel és elismeréssel zárult.