Hans Crijns a II. csoportnak tartott kurzust

 

Márciusban volt a Vezetőképző vendége Hans Crijns professzor, a Vlerick Business School egyik vezető oktatója. Entrepreneurship témában tartott előadását, mely során kreatívan és dinamikusan ötvözte az elméleti elemeket a pragmatizmussal, nagy érdeklődés övezte. Szándékosan használom az idegen szót a vállalkozási ismeretek tárgykörének megnevezésére. A professzor úr ugyanis, félig-bölcsész énemet alaposan meglepve, etimológiával vezette be óráját.

 

A felvezetésből megtudhattuk, hogy bár a vállalkozás és menedzsment fogalmait az egyes kultúrkörökben más-más alapképzetekből vezetik le, közös jellemző, hogy a két tevékenység tartalmilag élesen elhatárolódik egymástól. Míg a vállalkozó, a kínálkozó lehetőséget kihasználva és jelentős kockázatot vállalva új értéket teremt, a menedzser elsősorban a rendelkezésére álló erőforrások hatékony elosztásában érdekelt. A vállalkozások, cégek többsége az innovatív vállalkozói és a pragmatikus menedzseri szemlélet végtelenített idővonalán lavíroz, optimumot keresve. Ezt az első hallásra ugyan ismerősen csengő, de a gyakorlatban már kevéssé evidens tézist bontotta ki az előadás további része, amely nagy részben esettanulmányok csoportos feldolgozásán alapult. A csoportmunka során beleélhettük magunkat a megélhetési vállalkozó sültkrumpli-árus, illetve a globális élvonalat megcélzó, értékvezérelt Bill Gates által képviselt vállalkozói prototípus szerepeibe; növekedési stratégiákat elemeztünk, amely során szembesültünk a The Clash együttes által dalban is megörökített tipikus vállalkozói-cégtulajdonosi dilemmával (Should I stay or should I go?). A szombati nap végére pedig hozzám hasonló laikusokat is túlszárnyaló szakértelemmel és magabiztossággal oldottunk meg túlzott növekedésből fakadó adósságproblémákat a számviteli mérleg egyensúlytalanságainak helyrebillentése révén. Szinte észre sem vettük, de fokozatosan haladva az egyszerű kérdésektől az összetettebbek felé, rengeteg új ismeretre tettünk szert. Búcsúzóul a professzor úr hasznos gyakorlati tanácsokkal is ellátott, arra az esetre, ha álmaink vállalkozásának terveit kell prezentálnunk potenciális befektetők előtt. Az egyik legfontosabb és egyben legnehezebben végrehajtható tanács azonban a vállalkozói ésszerűtlenség értékteremtő cselekvéssé alakítására vonatkozott. Rámutatott ugyanis arra, George Bernard Shaw-t idézve, hogy „[a]z ésszerű ember igazodik a környezetéhez. Az ésszerűtlen ember magához igazítja a környezetét. Az ésszerűtlen emberek viszik előre a világot.” Crijns úr előadásában a vállalkozói ésszerűtlenség alkotó és romboló erejét, a benne rejlő lehetőségeket és korlátokat világította meg.

 

Azt hiszem, a kurzus végére titokban mindenki az eddig csak álmaiban létező saját vállalkozásának terveit kezdte el szövögetni. És ha egyszer tényleges megvalósításra kerülne a sor, merem állítani, hogy már csupán a professzor szavaira visszaemlékezve lenne biztos alapunk az induláshoz.

Egy másik örök dilemmát illetően azonban magunkra maradtunk: vajon fiatalon érdemesebb vállalkozni, kevés veszítenivalóval, zöldfülűként, vagy pedig érettebb fejjel, évtizedek tapasztalatára építve, ám nagy téttel játszva? Ezt a döntést mindenkinek egyénileg kell meghoznia.

Nyircsák Adrienn





Bekker Balázs nyerte a Komáromy Gábor-ösztöndíjat

 

Sajtóközlemény

Budapesti diákok nyerték meg a Heavener International Case Competition esettanulmány-megoldó versenyt

 

A győztes csapatban MCC-s hallgató és alumna is szerepelt

Felvételt hirdet a Jog szakirány

 

"Változatos feladatok, intelligens, kommunikatív társaság, a felvételi fogalmával számomra mindaddig összeegyeztethetetlen hangulat"