2011-09-23

"Tihanyi visszahang" a 2011-es gólyatáborról Légrádi Zsófia tollából.

 

Amikor nekiállok írni valamit, elsőként mindig valamilyen inspirációs forrás után nézek. A tea és a csoki mellett ezúttal Atibond mindig fantasztikus képeihez fordultam, illetve Etele nem kevésbé inspiráló facebook postjához, amely így szól:

Húszfős fülke, éjszakai fürdőzés, kerítésmászás, reggeli ébresztő, Piroska és a Mónika, ruhacsere és harci puszi, tihanyi városnézés, fára mászás és leghosszabb kötél, Kelemen Kabátban és Pedro kocsmája, Hawaii pizza és borpárlat Zoltán Szalai módon tálalva, a remeknél is jobb nevelői társaság. Ezt már csak fokozta a gólyatábor felülmúlhatatlan csapata, Kupper Boróka, Zsófia Légrádi, Renáta Fehér, Zsolt Pilisi, Bence Szabó, Pleszel András és Kozma Viktor. Szép volt srácok!”

Megjegyzem, a post egy kicsit elfogult, valójában minden csapat egyformán fölülmúlhatatlan volt, mindazonáltal remekül összefoglalja a tábor eseményeit és hangulatát. Instruktoraink már kezdetektől fogva mindent megtettek jókedvünk biztosítása érdekében, nem riadtak vissza a szolid dorgálástól sem, ha valakit azon kaptak, hogy nem itta meg, vagy netalántán ki akarta önteni a VBK adagját. Igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ilyen féltőn gondoskodó emberek vettek körül minket kollégiumi életünk nyitányán, akik nem hagyták, hogy akár egy percig is unatkozzunk a tábor ideje alatt.

Az első nap még az összemelegedésről szólt, ezt segítették elő a kreatívabbnál kreatívabb feladatok, úgy tűnt instruktoraink tárháza kimeríthetetlen ezen a téren. Közösen ettük a banánt, nyaltuk a csokit, megtörtént a jogászok kicikizése, miközben a BME-s és a Corvinus-os közgazdász – jelöltek ölték egymást a háttérben. Legnagyobb közösségépítő erővel a gólyatánc elsajátítása bírt, ami mindig felpörgette a gólyákat, amikor az emberpróbáló feladatok terhe alatt elpilledni látszottak. Az esténket egy kellemesen olcsó és barátságos helyen töltöttük. A nagy tér lehetővé tette, hogy ki – ki a maga módján kapcsolódjon ki: a terem egyik sarkában ezerrel ment a party, míg a túlvégen rögtönzött wellness – centrum alakult ki, a harmadik sarokban pedig Atibond élte ki kreativitását (nekem személy szerint Dóri a két gyertya közt az egyik kedvenc képem). Az éjszaka folyamán néhányan bevállaltak egy fürdőt a Balatonban, bár a többség azért ódzkodott a hideg víztől.

Másnap reggel folytatódott a közösség épülése a közös korai kelés, a reggeli torna bizalomjátékai, majd a csapatversenyek által, amelyek során mindenki megvillanthatta személyisége rejtett oldalát. A nap egyik fénypontja az ismert meséket különböző műfajokban feldolgozott színdarabok bemutatása volt. Nehéz helyzetbe került a zsűri, hiszen sok a színészi képességekkel megáldott junior, aki ráadásul ötletes és bevállalós is egyben. Egyesekből a költő bújt elő, voltak, akik fizikai adottságaikkal bűvölték el a bírákat, mások egyszerűen csak a lényegre tapintottak rá, bizonyos szimbolikus szavak használatával. Mivel a feladatok megoldása során közösségünk túlzottan megerősödött, a második napon instruktoraink szükségesnek látták rombolni egy kicsit a kialakult bizalmat. Napközben a két Virág – elvtárs szedte áldozatait, ezért senki sem érezhette biztonságban magát, ha kettesben maradt valamelyik társával. Az állítólagos álgólya beharangozása egyesekből a nyomozót hívta elő. A délidő kicsivel komolyabban telt, Tombor András látogatott el hozzánk, aki a kollégium alapvető értékeiről és céljairól beszélt.

Délután szerencsénkre elég jó idő volt ahhoz, hogy a vízparton folytassuk a csapatépítést és rombolást. Ezúttal ruhát cseréltünk, harci puszit adtunk, a lányok próbáltak elmenekülni a fiúktól, akik ezt többnyire nem hagyták. Vacsi után jött a tábor másik fénypontja, az éjszakai vetélkedő a Tihany körüli erdőben, amely többé – kevésbé zökkenőmentesen lezajlott. Így végül csak az egyik csapat tévedt el, csak egy ember esett le a fáról, csak néhányan szédültek neki a kerítésnek. Ugyanakkor komoly rekordok születtek (hét ember két lábon), remek csapatindulók íródtak, ezért összességében érdemesnek találtattunk a gólyaeskü letételére, amelyet természetesen mindenki fél lábon, orrot befogva, magasba emelt kézzel szavalt fél órán keresztül.

Végül egy éjszakai túra hazafelé, egy szélsebes vonatút, és újra a kollégium, amit már igazi, gólyaesküt letett lakóként vehettünk birtokunkba.

Légrádi Zsófia



"Az elitet fel kell készíteni feladatai elvégzésére”

 

Maróth Miklós volt az idei Diplomaosztó díszvendége

Álláslehetőség

 

Utazás-, és oktatásszervező koordinátort keresünk

Az MCC ismét Kiválóan Akkreditált Tehetségpont lett

 

A háromévente szükséges akkreditációs folyamat ezúttal is sikerrel és elismeréssel zárult.