Áprilisi KP hétvége

 

Az MCC Középiskolás Programjának tagjai ismét egy szuper Kápénteken vehettek részt, hála a szervezőknek. Bár a találkozó 19:15-kor volt a Coliban, a társaság nagy része már 7 óra előtt indulásra készen állt. Célállomásunk a belvárosban található MindQuest szabadulós szobái voltak, ahol 4-5 fős csoportokra bomlottunk. Miután létrejött a hat csapat, indulhatott a móka. Az első három csapat a 18 éven aluliakból állt. Mi többiek addig kellemes környezetben várakoztunk, beszélgettünk és verseket olvastunk, amiket a költészet napja alkalmából hoztunk magunkkal. A másik három csapatra egy órával később került sor.


Az emeleten mintha egy egészen új világba csöppentünk volna, aminek a neve MindQuest. A falakat különböző feliratok díszítették, amiket az előttünk ott járó, vállalkozó szellemű emberek írtak fel. Hihetetlen kaland vette kezdetét. Megtapasztalhattuk, hogy milyen rövid is tud lenni 60 perc, főleg ha bonyolult logikai feladatokat kell megoldanunk. Na meg persze, ahogy mondani szokták, "jó társaságban repül az idő".


A három csapat három különböző szobába került, ahol más-más feladványt kellett megoldani. A mátrix témájú szobában egy számítógépes vírus feltöltése volt a cél, a másikban egy robbanni készülő bombát kellett hatástalanítani, míg a harmadikban egy hatalmas gyémánt elrablása volt a feladat. Ami mindegyik küldetés teljesítéséről elmondható, hogy közben igazán egy csapatként kellett dolgoznunk, és össze kellett fognunk a siker érdekében. Rengeteget nevettünk és bosszankodtunk, mikor éppen nem találtuk a soron következő nyomot. Modern technika és ötletes feladatok jellemezték ezt a szobát. Megküzdöttünk a gyémántunkért, szerencsére még éppen időben sikerült bejutnunk és felmarkolnunk a "szajrét". Annak ellenére, hogy kisebb problémáink adódtak egy lakat kinyitásával, mégis mi végeztünk elsőként a három párhuzamosan induló csapat közül. Győzelmünket néhány fotóval és csoportképpel is megörökítettük, miközben izgatottan vártuk a többiek érkezését és élménybeszámolóját. Ameddig várakoztunk, a szervezőkkel beszélgettünk, akik minden kérdésünkre szívesen válaszoltak és kommentálták a feladatmegoldásunkat. Sőt gúnynevet is kaptunk, mi lettünk a „Lakatos csapat”, a kezdeti ügyetlenkedésünk miatt. Szerencsére a többiek is sikerrel jártak, mindenki nevetve érkezett. Nagyon szerettünk volna szobát cserélni és kipróbálni mindet, győzködtük is a szervezőket, de sajnos vészesen közeledett a záróra, így az egyetlen lehetőségünk az maradt, hogy egyszer még visszamegyünk. Az aláírásunkat, pár idézetet és MCC feliratot azért hagytunk magunk után a falon mi is. Ezután fájó szívvel, de otthagytuk a MindQuest csapatát és elindultunk vissza a Coliba.


Persze, ha valaki azt hiszi, hogy itt véget ért az este, az nagyon téved. A verseket nem csak azért vittük magunkkal, hogy legyen mit olvasnunk, amíg várakozunk. Fontos célt szolgátak ezek a művek. A másnapi költészet napja és a „Posztolj verset az utcára” kezdeményezés szellemében a visszafele vezető úton posztoltuk őket hirdetőtáblákra, oszlopokra és minden olyan helyre, ahová csak szabad. Saját költemények is helyet kaptak a repertoárban. Ezt az akciót az egész országban több ezren végrehajtották, így ünnepelve meg a költészet napját. Sok új verset olvastam és ismertem meg, és remélem, akik megtalálják őket az utcán, elolvassák, és szívesen fogadják majd őket!

Mire megérkeztünk a Coliba, már mind nagyon fáradtak voltunk, mégis még jó sok időt töltöttünk az este megvitatásával és meséléssel.

 

A szombati nap ezúttal könnyedebb hangvételű volt, bár maga a téma közel sem volt az. A délelőtt folyamán Prof. Dr. N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, valamint a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója tartott nekünk előadást. A téma a médiában is sok figyelmet kapó, a Közel-Keletet, és az egész világot felkavaró Iszlám Állam volt. Beszélt az iszlámról mint történelmi fogalomról és vallásról, az új „állam” felépítéséről, céljairól, erőforrásairól, egyszóval tartott nekünk egy teljesen objektív, és részletes előadást erről az érdekes, ugyanakkor fenyegető jelenségről. Délután az MCC egy új kollégája ismertetett meg minket azzal, hogy milyen lehetőségei vannak egy bevándorlónak hazánkban és az Európai Unióban. Megtudtuk, hogy milyen nehéz sikeresen elhelyezkedni és új életet kezdeni egy ismeretlen országban, hogy ne kelljen nyomorogni, menekült táborban „tengődni”, vagy ami még rosszabb, fogdába kerülni vagy háborús zónában élni. A témával interaktív csoportmunka keretei közt találkoztunk, hogy az élmény még közelebbi és valósághűbb legyen. Közben egy kisebb csapat vitafelkészítő kurzuson vett részt immár harmadik, egyben utolsó alkalommal Tanács János vezetésével, akik majd hamarosan megmérettetik magukat egy vitaverseny keretében.

 

A nehéz téma ellenére nagyon könnyedén és kellemesen telt el a szombat. Mintha egy verőfényes nyári nap lett volna, olyan kellemes volt kint az idő, így szerencsére viszonylag sok szünet volt az előadások között, amikor a csapat nagyobbik része kiment, s jókat beszélgetett, ismerkedett, s élvezte, hogy szép lassan közeledik a nyár. Az interaktív csoportmunkák is lehetőséget biztosítottak arra, hogy élvezzük a kinti levegőt, ugyanis a félórás feladatokat kint is el lehetett végezni.

Pizza nélkül pedig a KP szombat nem is lett volna igazi KP szombat. Köszönjük ismét! :)

 

Remélem, hogy még sok ilyen programban lehet majd részünk! Azt hiszem, hogy a többiek nevében is mondhatom, hogy már alig várjuk a májusi Kápénteket és szombatot. Köszönjük a szervezőknek!

 

Inovay Tamara – József Attila Gimnázium, Budapest

és

Tóth Károly – Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, Vác