Hallgatóink szemével

 

November 23-án került sor a Mathias Corvinus Collegium szervezésében az I. Nemzetközi Leadership Konferenciára. A Vezetőképző Konferencia helyszíne a budapesti Hotel President volt, ahol 150 érdeklődő jelent meg.

 

A konferencia a válságra koncentrált, illetve arra, hogy emberileg és szakmailag hogy lehet ebből a látszólag nem túl szerencsés helyzetből mégis a legtöbbet kihozni. A rendezvényen nemzetközi egyetemek, főiskolák, intézetek professzoraitól hallhattunk érdekes, tanulságos előadásokat, olyan címmel, mint például „A válság, mint lehetőség” vagy „Fejlődés válság idején”.

 

A szünetekben a hallgatóságnak és az előadóknak is rengeteg lehetőségük volt beszélgetni egymással, illetve elmélyülni egy-egy kérdésben.

 

Az öt szekcióra osztott előadás sorozatot Tombor András vitaindító beszéde nyitotta meg.

A „Vezetés a közszolgálatban” című blokk első előadója Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár volt, aki azzal kezdte mondandóját, hogy a politikusok a válságok idején érzik magukat a legjobban, hiszen ekkor valami új dolog felépítésére van lehetőségük. Ezután ismertette az ideális állam képét, amely erős, ugyanakkor kicsi és aktív, illetve intelligens, de egyben integráló. Az államtitkár kiemelte, hogy a politikai elitnek benne kell élnie a társadalmi valóságban, egyfajta plebejus – politikát kell folytatnia.

Lázár megdöbbentőnek nevezte, hogy jelenleg az a társadalom, szervezet és struktúra van a legsúlyosabb és legkezelhetetlenebb válságban, amely a 20. század legnagyobb problémáinak megoldására jött létre. Az államtitkár továbbá felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a legtöbb európai kormány belebukott a válságkezelésbe. Kiemelte, hogy az elmúlt húsz év nyerteseinek nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a közös teherviseléshez. Szerinte az IT szektor hatékony kihasználásban hatalmas lehetőségek rejlenek Magyarország számára. Előadása végén, Lázár hangsúlyozta, hogy a válságból való kilábaláshoz mindenekelőtt politikai stabilitásra és bátorságara van szükség, hozzáfűzve, hogy a magyar kormánynál jelenleg aligha található bátrabb kormány.

 

Lázár Jánost Thomas E. Berg a Führungsakademie főtitkára követte, aki az előadásának első felében arról beszélt, hogy válságban nem menedzserekre, hanem vezetőkre van szükség. Kiemelte, hogy jelenleg az egyik probléma az, hogy a legtöbb vezető menedzserként viselkedik, elfelejtve eredeti feladatát. Ezt követően ismertette azokat a képességeket, amikkel rendelkeznie kell egy vezetőnek ahhoz, hogy hatékonyan tudja kezelni a válsághelyzeteket. Hangsúlyozta, hogy egy vezetőnek mindig készen kell állnia a válságok újbóli felbukkanására. Végezetül Berg úr felvázolta az ideális vezető tulajdonságait és képességeit.

 

 

Az első kávészünetről visszatérve a résztvevők a „Válság, mint lehetőség” című szekció előadásait hallgathatták meg.

A téma keretében először Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese beszélt a jelenlegi válság kialakulásáról, illetve arról, hogy miért nem volt képes a jelenlegi szabályrendszer megelőzni a ma már jól ismert hatásokat. Bencsik úr kitért arra is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek súlyosbították a válság következményeit – így például a bankcsődöket követő pánikreakció – valamint kifejtette, hogy mi a teendő egy, a jelenlegihez hasonló válsághelyzetben. Kiemelte a hideg fej és a hosszú távú tervezés fontosságát, illetve a tartós és tisztességes partnerkapcsolatok kialakításának előnyeit. Újszerű módon megmutatta, hogy miként jelenthet egy válsághelyzet új lehetőséget, illetve hogy ezt néhány vállalat miként használta ki.

 

Bencsik úr előadását követően ugyancsak a válságban rejlő lehetőségekről tudhattunk meg többet David Venter professzor úr jóvoltából, aki Nelson Mandela egykori tanácsadójaként igen értékes gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a válsághelyzetben végrehajtott változásvezetés terén. A professzor úr méltán lebilincselhetőnek mondható stílusú előadásában betekintést kaptunk abba, hogy miként kell egy igazi vezetőnek viselkednie válsághelyzetben, illetve hogy mik a kitűzendő célok és a felhasználható eszközök ilyen szituációban. Venter professzor úr kiemelte azt, hogy meg kell próbálni az aktuális problémák és veszteségek mögé nézni, hogy megláthassuk a potenciális előnyt, amelyet helyes magatartással kovácsolhatunk a helyzetből. David Venter emellett hangsúlyozta a kommunikáció fontosságát, hiszen ez a problémamegoldás egyik alappillére, ezért szerinte nem szabad hagyni, hogy a válságban leépüljön az ilyen jellegű ötlet, és véleménycsere, hiszen ez a kilábalás rovására mehet.

 

 

A konferencia harmadik szekciójának témája a vállalati és a társadalmi felelősségvállalás volt, amelynek keretében Prof. Dr. Joachim Rogal, a stuttgarti Robert Bosch Alapítvány Dél- és Közép-Kelet-Európáért, posztszovjet térségért és Kínáért felelős igazgatója, valamint Prof. Dr. Guido Stein, a barcelonai IESE Business School professzora tartott előadást.

 

Joachim Rogal professzor az alapítványok munkájának fontosságáról beszélt, és számos példát hozott arra nézve, hogy a válság alatt a különböző alapítványok milyen szerepet kell, hogy vállaljanak, és hogyan tudják segíteni a gazdaság illetve a társadalom működését, kilábalását a válságból. Ezek közül is kiemelte az alapítványok védelmező szerepét, amellyel magabiztosságot, támogatást, "menedéket" tudnak nyújtani azoknak a csoportoknak, amelyeket a krízis a leginkább sújtott. Fontosnak tartotta továbbá, hogy ne csak a védelemben, hanem az útmutatásban is szerepet vállaljanak, mutassák meg a válság adta lehetőségeket, találjanak eszközöket a válság leküzdésére, amelyet a kormányokkal együtt, azok munkáját segítve kell végrehajtaniuk.

Guido Stein professzor a gazdaságon, a vállalatközi kapcsolatokon belül megjelenő igazságosságról és felelősségvállalásról tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy a hosszú távú együttműködésnek is alapfeltétele a bizalom, és annak megtartása, ám ez válság idején hatványozottan igaz, mivel a válság egyik alapproblémája magának a bizalomnak a megrendülése. Éppen ezért kiemelt fontosságú, hogyan tudjuk ezt a bizalmat, - ami az együttműködés legfőbb feltétele - kiépíteni és fenntartani gazdasági partnereinkkel. Ő úgy véli, ennek a legjobb útja, ha az értékeket és az információkat feltárjuk, és megosztjuk egymással a minél nagyobb fokú hatékonyság és az együttműködés érdekében.

 

 

Az utolsó előtti blokk a válságra, mint lehetőségre koncentrált. Egy ilyen szerencsétlen helyzet is remek alkalom lehet az önmagunk, alkalmazottaink, illetve a vállalatunk megedzésére, erősítésére.

Erről beszélt Dr. Strohmayer János, a McKinsey Budapest partnere.

„Mit kell tennünk ahhoz, hogy a válság nyertesei legyünk?” - kezdte előadását Strohmayer úr. A válság sokféle lehet, illetve különböző mélységekben érinthet minket és környezetünket. A fő kérdés, hogy ebből a krízishelyzetből ki tud építkezni és minél hamarabb felépülni, és ezt milyen formában teszi. Strohmayer rávilágított az egyik legfontosabb dologra: maradjunk rugalmasak, és fejlődőképesek.

A rugalmasságnak és a fejlődőképességnek 5 összetevője van, ezek pedig a következők:

 

  • Pénzügyi, és operatív kérdések
  • Innovációk
  • Business stratégiák
  • Tehetségek
  • Business újítások

 

Az előadás egy Rockefeller idézettel zárult: „Mindig megpróbáltam a katasztrófákat egy lehetőséggé formálni”.

 

Malcolm Gilles, a London Metropolitan Egyetem rektora is hasonló szavakkal nyitotta meg az előadását.  A válság főbb pontjaira, és ezek kezelésére, megoldásaira világított rá; megemlítette a gazdasági krízisek lehetséges, általánosságban elfogadott okozóit. Gillies következtetése nem más, mint az, hogy a társadalom is válságba fog süllyedni egy krízis felbukkanáskor, és ez az elsődleges dolog, amit szem előtt kell tartanunk.

Előadónk Tim Bondtól idézett, aki azt hangsúlyozta, hogy az egyszerű polgárra is mindig és minden esetben oda kell figyelni.

Ám mégis mik azok az eszközök, amikkel átvészelhetjük a válságot?  A válság nem más, mint egy lehetőség a veszteségre, vagy lehetőség a továbbfejlődésre, és a nyerésre. Egy vezetőnek mindig önbizalommal telinek kell maradni, és minden lehetőséget meg kell ragadnia arra, hogy fejlődni tudjon.

Gilles úr rávilágított még egy nagyon lényeges dologra a válsággal kapcsolatban: mindig a krízis elmúlta utáni időszak a legveszélyesebb, hiszen itt az ember könnyen elengedi magát és ebben a periódusban hozhat végzetes döntéseket.

 

Az utolsó szekcióban a multinacionális vállalatok vezetéséről Bogsch Erik és Prof. Dr. David Sims tartott előadást.

 

Bogsch Erik, a Richter Gedeon vezérigazgatója többek közt kitért arra, hogy egy vállalatnak milyen alapelveket célszerű képviselnie ahhoz, hogy elkerülje a válságszituációkat. Az 1992-1996-os krónikus válság keletkezését és kezelését is bemutatta a hallgatóságnak Bogsch Úr. A vállalat drasztikus eladósodása következtében átstrukturálásra volt szükség, aminek előfeltétele volt, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott piaci, szabályozási környezethez. Továbbá kifejtette cégük 1998-as akut válságát mint jó példát a vállalat történetéből, amelyet a rubel összeomlása okozott és amely ma is releváns. Akkor az azonnali intézkedés és hatékony együttműködés lendítette túl a válságon a Richter Gedeont. Az előadását összegezve általánosan kifejtette álláspontját a mai válságról és az optimális válságkezelésről.

 

A nap utolsó előadója Prof. Dr. David Sims, a londoni Cass Business School professzora volt, aki előadásával felrázta a már lankadó figyelmű közönséget. Beszédében nem csak érdekes témákat érintett, de előadásmódjával felkeltette mindannyiunk érdeklődését. Sims – David Venterrel ellentétben – azt hangsúlyozta, hogy a vezetés terhét nem csak egy ember hordhatja vállán, több ember is betöltheti a pozíciót. Sok esetben ajánlott a vezetői szerep megosztása, mert az emberek képességei kiegészíthetik egymást, ezáltal hatékonyabbá válik a munka.

 

 

Szalai Zoltán összefoglaló előadása után a rendezvény fogadással zárult, ahol az előadók és résztvevők finom vacsora és kellemes italok mellett folytathatták szakmai és személyes beszélgetéseiket.

 

 

 

 

Pleszel András – Kozma Viktor – Könyves Zoltán – Győrfi Rebeka – Csontó Dorottya

 

 




Bekker Balázs nyerte a Komáromy Gábor-ösztöndíjat

 

Sajtóközlemény

Budapesti diákok nyerték meg a Heavener International Case Competition esettanulmány-megoldó versenyt

 

A győztes csapatban MCC-s hallgató és alumna is szerepelt

Felvételt hirdet a Jog szakirány

 

"Változatos feladatok, intelligens, kommunikatív társaság, a felvételi fogalmával számomra mindaddig összeegyeztethetetlen hangulat"