MCC Neighbourhood Dialogues

 

A Mathias Corvinus Collegium hallgatói 2013 szeptemberében egy új projektet indítottak útjára MCC Neighbourhood Dialogues néven.  A kezdeményezés célja egy olyan fórum létrehozása, amely lehetőséget biztosít a szomszédos országok és Magyarország fiataljainak a személyes találkozásra, bizonyos, mindkét országot érintő témák közös megvitatására.

 

Az első kétnapos konferenciára „Slovak-Hungarian Conference on Demography” címen a Visegrad Fund támogatásával 2014 márciusában került sor. A konferencia első napján magyar és szlovák előadók különböző demográfiai kérdéseket három szemszögből közelítettek meg: termékenység és családpolitika, elöregedő társadalom és nyugdíjrendszer valamint migráció. A közönség az előadókhoz hasonlóan vegyes volt, főként szlovák és magyar egyetemi hallgatókból állt. A többféle egyetemről érkezett szlovák és magyar fiatalokból álló hallgatóság a konferencia második napján kiscsoportos beszélgetések formájában vitatta meg az előző nap elhangozottakat, amely lehetőséget adott nemcsak személyes kapcsolatok kialakítására, hanem a szomszédos ország demográfiai problémáinak mélyebb megismerésére is.

 

A konferenciát Rastislav Káčer, Szlovákia magyarországi nagykövete, valamint Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért, sajtóért és kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg.


A rendezvény első panelbeszélgetése, amelyet Balogh Ákos Gergely, a Mandiner főszerkesztője moderált a két ország meglehetősen rossz termékenységi mutatói (Magyarország 1,2; Szlovákia 1,5) és csökkenő születésszámok trendjének megfordítására irányuló családpolitikák körül forgott. Vitaindító előadásában Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarországon a családok többsége még mindig átlagban 2 gyermeket szeretne, de csak kisebb részük tudja tervét valóra váltani. A családpolitika feladata többek között az, hogy a párokat segítse terveik megvalósításában. Spéder szerint a gyermekvállalás olyan alapvető emberi szükséglet, hogy akár az emberi jogok közé is be lehetne emelni a gyermekvállaláshoz való jogot. A kerekasztal-beszélgetés során Szél Bernadett, az LMP társelnöke kifejtette, hogy a gyermekvállalást elsősorban a kisgyermekes anyák munkaerőpiacra való visszajutását segítő intézményrendszer erősítése révén lehetne ösztönözni (pl a bölcsődei, óvodai helyek, családi napközik számának növelésével), valamint kiszámítható, állandó változásoktól mentes családpolitikára lenne szükség, amely lehetővé teszi a családoknak a hosszú távú tervezést. Spéder Zsolt hozzátette, hogy a gyermekvállalás szempontjából fontos a családon belüli munkamegosztás is, vagyis hogy a férfiak is kivegyék a részüket a háztartási munkából. Boris Vano, a szlovák Demográfiai Intézet igazgatója szerint Szlovákiában az a legnagyobb probléma, hogy a kormányoknak nem volt és továbbra sincs kidolgozott családpolitikai koncepciója.

 

A második panelben Viera Pilinska, a szlovák Demográfiai Kutatóintézet munkatársának előadásából kiderült, hogy míg 1980-ban 4 idős jutott 10 gyermekre Szlovákiában, ez az arány 2012-re az idősek számának növekedésével már több mint duplájára emelkedett.  Szlovákia öregedési indexe azonban még így is kedvezőbb a magyar mutatószámnál, amely szerint Magyarországon 11 idős jut 10 gyermekre. György László, a BME tanára nyugdíjrendszerekről tartott előadásában kifejtette, hogy Magyarországon az elöregedés felgyorsulása mellett az is veszélyezteti a jelenlegi nyugdíjrendszer fennmaradását, hogy az aktív korúak egy jelentős része sem dolgozik. Gál Róbert, a Népességtudományi Kutatóintézet és a TÁRKI vezető kutatója azt hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer az adófizetőkben azt a képzetet kelti, hogy az időskori nyugdíjukat biztosítják a nyugdíjjárulék befizetésével, miközben valójában ugyanúgy a „szüleiket” tartják el ezekkel a járulékokkal, mint hajdanán, a modern nyugdíjrendszerek bevezetése előtt. Valójában a nyugdíjrendszerekről elsősorban nem az aktív korú és az idős korosztály viszonylatában kellene gondolkodni, hanem az életpálya finanszírozását egységben kellene szemlélni. E logika szerint hatékonyabb (és igazságosabb) nyugdíjrendszert lehetne elérni a gyermekszám és a gyermekek nevelésébe fektetett idő és pénz figyelembevételével.

 

Az utolsó panel két előadója, Sík Endre, a TÁRKI vezető kutatója, valamint Danusa Jurcova, a szlovák Demográfiai Kutatóintézet kutatója egyetértettek abban, hogy a migrációval kapcsolatos kutatásokat a mai napig megnehezíti a megbízható adatok hiánya. A jelenlegi statisztikai bürokrácia következménye, hogy jóval nagyobb hangsúly van a bevándorláson (mivel erről rendszerint több adat áll rendelkezésre), mint az elvándorláson, amely Magyarország és Szlovákia jövője szempontjából is meghatározó. Sík Endre érdekes kutatásról számolt be, mely szerint régiós összehasonlításban nézve a magyarok kevésbé mobilak a szlovákokhoz vagy az ukránokhoz képest. Schöpflin György, Fideszes európai parlamenti képviselő az Európai Unió szemszögéből világította meg a migráció kérdését, bemutatva más uniós országok tapasztalatait.

 

A konferenciát követő sok pozitív visszajelzés, mind szlovák, mind magyar oldalról, megerősítésként szolgált arra, hogy érdemes folytatni a projektet: jövőre valószínűleg Románia kerül majd sorra.

 

 

Pleszel Andrással együtt ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a több, mint fél éven keresztül lelkesen dolgozó projekttagoknak: Mező Rékának, Szűcs Dórinak, Balogh Annamáriának, Kis-Dörnyei Mártonnak, Nyakas Mariannának, Pethő Annamáriának, Zemkó Boglárkának, Németh Olíviának, Lenhardt Lidiának, Schattmann Dorkának és Deli Attilának!

 

Légrádi Zsófia

 




Bekker Balázs nyerte a Komáromy Gábor-ösztöndíjat

 

Sajtóközlemény

Budapesti diákok nyerték meg a Heavener International Case Competition esettanulmány-megoldó versenyt

 

A győztes csapatban MCC-s hallgató és alumna is szerepelt

Felvételt hirdet a Jog szakirány

 

"Változatos feladatok, intelligens, kommunikatív társaság, a felvételi fogalmával számomra mindaddig összeegyeztethetetlen hangulat"