Ertsey Attila volt a vendégünk

 

Április 10-én a Kert Projekt szervezésében Ertsey Attilát, a Magyar Építész Kamara alelnökét, az autonóm és passzív házak hazai nagykövetét hallgathatták meg a Mathias Corvinus Collegium lakói. A Projekt céljai közé nem csak a Collegium udvarának igazi közösségi térré alakítását tűzte ki, hanem az MCC-sek környezettudatos szemléletének alakítását, környezetbaráttá nevelését is. Ehhez a második célhoz kapcsolódott Ertsey Attila előadása. Úgy gondoltuk, hogy a collegistáknak, mint a jövő értelmiségi vezetőinek,

hallaniuk kell egy ma Magyarországon még nem igazán használt alternatív megoldásról, mellyel hosszabb távon is fenntarthatóvá válhat életünk és tágabb környezetünk is.

Az előadást napjaink egyik legsürgetőbb problémájával, az energiaéhséggel és a meg nem újuló energiahordozók fokozott ütemű kimerítésével nyitotta Ertsey Attila. A jövőhöz csak valószínűségek rendelhetők, tehát biztos jövőkép nem írható le, de a jelek a válságos helyzet kialakulása felé mutatnak. A fejlett országok energiaéhsége párosul a fejlődő országok energiafogyasztásának növekedésével, amely folyamatokat a kiürülő szénhidrogén-tartalékok tovább fokoznak. Alternatív megoldásokért kiált a probléma, bár a világ és a fogyasztói társadalom még nem is fogalmazta meg egyértelműen a változás szükségességét.

 

Az energiaipar egy általánosan fontos stratégiapolitikai kérdés, amely hazánk esetében kiemelkedő fontosságú, tekintve a szűkös erőforrásokat és az ebből adódó függő helyzetet. Napjainkban tanúi lehetünk Magyarország energiapolitikai irányvonalát meghatározó döntési folyamatnak, ami egy új paksi atomreaktor megvalósítása körül forog. Jelenleg az atomenergia a legolcsóbb energiaforrás, de a szakma prognosztizálása szerint ez 20 év múlva a legdrágább lesz az uránkészlet-csökkenés következtében. Az előadásban elhangzott egy alternatíva, miszerint megújuló energiaforrások felhasználásával működő erőművet lehetne létesíteni. Technológiai korlátai már nincsenek a kivitelezésnek, így teljesítmény szempontjából egyenértékű az atomerőművel, de fenntarthatóságot illetően és financiálisan sokkal kedvezőbb.

 

Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, az ipar és az állam rugalmatlanul reagál a sürgető problémákra, ezért Ertsey Attila szerint a változásnak és a szerveződésnek alulról, tehát a fogyasztók felől kell kezdődnie. Ez a fajta megmozdulás egyelőre elhanyagolhatónak tűnik, mivel kevesen osztoznak ezen az eszmén. Részletesen hallhattunk az autonóm házakról, amelyek önellátó épületek, amely a hálózatoktól (víz, gáz, villany, csatorna) függetlenül tud működni. Ezt úgy képes elérni, hogy rendkívül takarékos, és igényeit a természet megújuló forrásaiból nyeri. Az országban már fellelhetőek autonóm- illetve passzívházak, de arányát tekintve elenyésző – főleg nemzetközi szintű összehasonlításban. Izgalmas volt hallani, hogy őseink építészeti tudományát visszahozzák az energiatakarékos házak kialakításakor. Nagy hangsúlyt kap a tornác, a magyar parasztház tipikus hármas felbontása (két szoba, középen konyha). Ráadásul még más kultúrából is építenek be hagyományos elemeket, így a ház fontos részét alkotja a közel-keleti ihletésű „kémény”, ami a szellőzést segíti és szolgálja. Ezen felül bepillantást nyerhettünk egy (magyar) szalmaház készítésébe, ami hőszigetelés szempontjából kiemelkedő, emellett a tűzvédelmi előírásoknak is megfelel és teljeséggel önellátó, hálózat-független.

 

A másfél órás előadás végén a Collegium lakói képet kaptak az alternatív energiaforrások nemzetközi és hazai állapotáról, azok költségeiről és alkalmazási területeiről is. Ezen belül pedig megismerkedtek az autonóm házakkal, azok előnyeivel, technikai kivitelezésével és minden költségvonzatával is.

 

Damjanovics Bence - Tóth Erika