Kerekasztal-beszélgetés junior hallgatónk szemével

 

Biztos vagyok benne, hogy mindannyiunkban felvetődött az a kérdés, hogy mikor kezdődött az arab világban most is uralkodó káosz. Miért nem tudunk ennek véget vetni a demokrácia eszközeivel? Mi elől menekülnek a migránsok? Tényleg béke volt, az Arab tavasz előtt? Mi történt Szíriában? Hogyan terjeszkedhet még mindig az Iszlám Állam? Van okunk félni a támadásuktól? Mit kellene tenni? Mi Európa és a nagyhatalmak szerepe?

 

A Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok szakirányának szervezésében lezajlott kerekasztal-beszélgetésen neves szakmai tekintélyektől kaphattunk választ kérdéseinkre. Dr. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának dékánja, Speidl Bianka iszlám és Közel-Kelet szakértő, Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Sógor Dániel történész, Közel-Kelet szakértő, az ELTE oktatója tisztelt meg minket jelenlétével. A beszélgetés Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium ügyvezető igazgatójának moderálása mellett zajlott.

 

Speidl Bianka összefoglalójából kiderült, 2002-ben még béke honolt Szíriában, a lakosság viszonylagos jólétben élt és nagy elvárásokat fűzött Bassár el Aszad kormányához. Ekkor még – a többi közel-keleti országhoz viszonyítva – stabil állammal rendelkezett. 2010-ben az Arab tavasz elérte Szíriát is, ahol olyannyira elfajult a konfliktus, hogy azt az ENSZ polgárháborúnak minősítette.

 

Dr. Tálas Péter Szíria mesterséges létrehozásával magyarázta a kialakult helyzetet. A közel-keleti országok közül csak Egyiptom és Irán tudhat maga mögött történelmi kontinuitást. Szíria egy mesterséges ország, ahol az állam és a tényleges hatalom kettévált. Az országban uralkodó állapotoknak nem belső okai vannak, a konfliktus már régen eldőlt egyik vagy másik nagyhatalom javára. Érveit a libanoni válsággal támasztotta alá, ahol 25 évig folyt a nagyhatalmi osztozkodás. A döntő kérdés az, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor stabil entitások jönnek létre. Tálas Péter szerint nem az a fontos, hogy a jelenlegi Szíria álljon helyre, hanem az, hogy stabil politikai berendezkedés alakuljon ki, akár 3-4 ország létrejöttével is. Ahogy elhangzott, Bassár el Aszad apjánál kevésbé rátermett a politikai vezető szerepre, brutális fellépéseivel felkeltette az ellenzéki érzeteket. Vendégeink szerint a jelenlegi helyzet egy hatalmi játszma eredménye. Szíria fontos helyet foglal el a síita félholdon belül, hiszen a Hezbollah és Irán közt fekszik, így a régiónak érdeke, hogy megbukjon Szíriában a rendszer.

 

A beszélgetés résztvevői – különösen Sógor Dániel – kiemelték, hogy ha pontos képet szeretnénk kapni, nem elég a nyugati sajtóból tájékozódni. Mindenki hatalmas síita-szunnita ellentétről beszél, azonban a társadalom szunnita része is komoly szerepet vállal az ország irányításában. Erre a legjobb példa a szír védelmi miniszter, aki szunnita beduin családból származik.

 

Szintén fontos kérdés, hogy Szíria megmarad-e egy országnak. A lakosság hisz az egységben, az ország fennmaradásáért küzd. De vajon mi lesz a következménye annak, ha szétverünk egy élhető országot? A szétszakadt ország részei és milíciái küzdeni fognak egymás ellen… Lehet, hogy ez a cél?

 

Sz. Bíró Zoltán Oroszország tétnövelésének okait taglalta. Oroszország 2011-től tudatosan Bassár el Aszadot támogatja, hiszen legitim nagyhatalomként segít egy bajbajutott legitim hatalmon. Sz. Bíró arra emlékeztetett, hogy Oroszország 600 kilométerre fekszik a Kaukázustól, így az oroszok érdekeltek a helyzet normalizálódásában. Másrészről Oroszországnak el kell terelnie a figyelmet a Krím sikertelen konszolidálásáról. A szír helyzet kapóra jött számára, hisz sikeres beavatkozás esetén nemzetközi főszereplővé válik az ország. Világos, hogy Moszkva egy előre eltervezett beavatkozást hajt végre. Csak két választási lehetőséget hagyott, az Iszlám Államot, és Aszad rendszerét. Sz. Bíró elképzelhetőnek tartja, hogy Oroszország destruktívan akarja megoldani a helyzetet, és azzal akar egyezményeket kicsikarni, hogy felmutatja, hogy nélküle nincsen megoldás…

 

Ahogy a beszélgetés során elhangzott, a szír válság megoldásárára nincsen valós nagyhatalmi összefogás. Az Európai Unió a menekültválság miatt törekszik az állapotok rendezésére, de az Egyesült Államoknak és Izraelnek ez nem érdeke. Izrael a történelem során tökélyre fejlesztett “Oszd meg és uralkodj!” elv alkalmazására törekszik. Neki jó az, ha “a szírek egymást eszik.”

 

Tisztázódott az Iszlám Állam szerepe és jelentősége is. Világos, hogy az Iszlám Állam mágnesként vonzza a világ szélsőségeit a közel-keleti térségbe, azonban biztonságpolitikai szempontból fontos tudnunk, hogy amíg a szélsőségesek inkább kint csatlakoznak a dzsihádistákhoz, addig alacsony számban érkeznek terroristák az Európai Unióba.

Aki a Közel-Keleten szabadságharcos, az Európában terrorista…

 

Végül kimondták, hogy Európa nem szereplője a szír polgárháborúnak. Politikailag tehetetlen, hiszen csekély 3 milliárd euro segély átadásáról sem képes dönteni az Unió. Mikor várható komoly beavatkozás? Gondoljanak csak arra, mikor avatkozott be az USA Afganisztánban… 2001. szeptember 11. után.

 

Szerda este egy nagyon tartalmas beszélgetés hallgatói lehettünk, melyben egy aktuális témát jártunk körül. Collegiumunk számára kiemelkedően fontos, hogy minél sokrétűbben, és tisztábban lássuk át a világban zajló eseményeket. A téma aktualitását hangsúlyozta a várakozásokat felülmúló érdeklődés is.

 

Ezúton is szeretnénk megköszönni vendégeinknek a részvételt, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok szakiránynak az esemény megszervezését és lebonyolítását.

 

Kiser Bernadett, Juniorképzés




"Az elitet fel kell készíteni feladatai elvégzésére”

 

Maróth Miklós volt az idei Diplomaosztó díszvendége

Álláslehetőség

 

Utazás-, és oktatásszervező koordinátort keresünk

Az MCC ismét Kiválóan Akkreditált Tehetségpont lett

 

A háromévente szükséges akkreditációs folyamat ezúttal is sikerrel és elismeréssel zárult.