Dr. Yih-teen Lee tartotta az őszi félév utolsó szemináriumát.

 

Az IESE Business School professzora tartotta a Mathias Corvinus Collegium Vezetőképző programjának utolsó szemináriumát a 2012/13 őszi félévben.


A péntek este elméleti bevezetéssel, az alapfogalmak tisztázásával indult. Dr. Yih-teen Lee Geert Hofstede kultúrafogalmához nyúlt vissza, amely szerint a kultúra egy-egy embercsoport tagjaira jellemző mentális modell. Hatása alapvető: ezen keresztül látjuk és ennek segítségével értjük meg, valamint osztjuk meg egymással a világ eseményeit. A vezetőnek ezért feladata, hogy a kulturális különbségeket

1. értse

2. tisztelje

3. képes legyen összhangba hozni őket.

 

A hétvége két fő témája ezért a kulturális kompetencia (1. és 2.) és az interkulturális csoportok vezetése (3.) volt.


A különböző kultúrájú csoportok vezetőinek érteniük kell azt, hogy a csoporttagok miben különböznek a kultúra főbb dimenziói mentén. Fontos, hogy e dimenziókra vonatkozó tudás ne merev kategóriarendszer legyen, hanem inkább egy olyan koordináta-rendszer, amely fogalmi segítséget nyújt az egyén megismeréséhez.


A vezetőknek ügyelniük kell továbbá arra, hogy ne essenek egybe különböző (kulturális, nemi, stb.) csoportbeli törésvonalak, amelyek egymás hatását felerősítve a csoport megosztottságához vezethetnek, és a működőképességet is veszélyeztethetik. A fizikailag szétszórt csoportokban ráadásul a tagok nem látják egymás tevékenységét és munkahelyi környezetét, és csak képzeletükre, saját kulturális modelljükre támaszkodhatnak a közös munka során. Ilyen esetben a személyes találkozás tud megoldást nyújtani – egy csereprogram nagyot lendíthet egymás megértésében. Emellett fontos, hogy a különböző kultúrájú tagok egyenlő módon részesüljenek a közös terhek viselésében, így például az egész világon szétszórt munkacsoport váltott időpontokban tartson videokonferenciát. A sikeres vezetőnek ezen kívül a kapcsolatok intimitására vonatkozó elvárásokra, illetve a különböző kapcsolattartó technológiák kulturális jelentésére is figyelemmel kell lennie.


Számomra az volt a legfontosabb, hogy Dr. Lee nemcsak óriási mennyiségű tapasztalatot és tudást adott nekünk a vezetésről, hanem koherens képbe is helyezte azt. Szerinte alapvető, hogy a vezető képes legyen felmérni és tisztán látni azt, hogy mik a helyzet meghatározó tényezői, valamint azt, hogy az mennyire fontos mind a benne lévő személyek, mind a cég számára. Ezen kívül a vezetőnek pontosan kell tudnia, mi a célja, és mindezek ismeretében alaposan fel kell készülnie. Mivel csak saját magát tarthatja teljes mértékben az irányítása alatt, az a legfontosabb, hogy magára fókuszáljon, és tisztán lássa, mi az, amit másképp tud csinálni. Ahhoz, hogy beosztottjai viselkedését értse és képes legyen megfelelő döntéseket hozni, elengedhetetlen, hogy több mentális modellt is ismerjen.


A vezetői helyzetekben nincs egyértelmű szabály, amely megszabja, hogy mi helyes és mi nem. Az ördög a részletekben lakik – hogy ezt megtapasztaljuk, már pénteken sor került egy esettanulmány feldolgozására. A szombati napon különböző eseteken keresztül tapasztalhattuk újra a multikulturális csoportok vezetésének elméletét és gyakorlatát. Dr. Lee ráadásképp az utolsó percekben megismertetett minket a tanszéke által kidolgozott elmélettel a munkahelyi motivációkról. Eszerint extrinzik, intrinzik és transzcendens motívumok egyaránt szerepet játszhatnak a csoporttagok motivációjában. Dr. Lee kiemelte: a transzcendens aspektus teszi az ember számára a munkáját jelentéstelivé – ez az, ami a munkával való azonosulás feltétele. Mindezek után még arra is volt idő, hogy egy film különböző jeleneteit közösen elemezzük a hétvégén tanultak szempontjából. Hihetetlen, hogy mindez néhány óra alatt történt.


Köszönjük szépen!


Káplár Péter