2011-02-17

Tavaly ősszel merült fel bennünk a gondolat, hogy nagy közérdeklődésre tartana számot egy olyan konferencia, amely az alkotmányozás aktuális kérdését több szemszögből vizsgálja meg.

 

Ugyan a rendezvényt a Jog szakirány szervezte, híven a Collegium inter- és multidiszciplinaritásához, megpróbáltuk minél szélesebb körben körüljárni témát. Ennek bizonyítéka, hogy a független politikai elemzőtől a parlamenti államtitkárig, a magánjogi professzortól a jogtörténeti elemzést adó alkotmányjogász professzorig, rendkívül változatos előadói kör vállalta a részvételt.

A Collegium elnökének, Tombor Andrásnak nyitó szavai után, a konferencia első előadását Tölgyessy Péter politikai elemző tartotta. Félórás előadásában meglehetősen kemény kritikával illette a kormány eddigi tevékenységét az alkotmány-előkészítés terén. Véleménye szerint a kérdésben oly mértékben rögzültek az álláspontok, hogy az nem csak az alkotmány témájában determinálja a kimenetelt, de a következő évek politikai vitáit is alapjaiban határozhatja meg.

Tölgyessy Péter után Kukorelli István professzor úr tartott előadást az alkotmányozás történeti vonatkozásairól, amelyet Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének előadása követett. Az elnök úr jelezte, a testület szeptemberben egyértelműen állást foglalt amellett, hogy az alkotmánybíráskodás feltételeit az alaptörvényben, önálló fejezetben kell szabályozni. Beszélt továbbá arról is, hogy milyen hatásköröket tartana ideálisnak az Alkotmánybíróság számára az új alkotmányos rendszerben.

Ezt követően Lenkovics Barnabás professzor úr ismertette a szintén a kodifikáció szakaszában lévő új Polgári Törvénykönyv és az Alkotmány elméleti összefüggéseit, azokat az alapvető normákat és elveket, amelyeknek feltétlenül érvényesülnie kell mindkét jogszabályban. A konferencia utolsó előadását Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára tartotta. Véleménye szerint azzal, hogy minden párt elkészítette a maga alkotmány-koncepcióját, beismerték, hogy szükség van az új alkotmányra. Kiemelte, hogy a kormány fontosnak tartja a társadalmi egyeztetést az alaptörvény elfogadása előtt, ezt egy 12 kérdésből álló kérdőív minden választópolgárhoz való eljuttatásával kívánják megvalósítani.

A konferencia zárásaként kerekasztal-beszélgetésre került sor. A panelben Stumpf István, alkotmánybíró, Salamon László, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának elnöke és Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, a Bibó István Szakkollégium igazgatója, az Országos Választási Bizottság tagja vettek részt, a moderátor szerepét Papp Gábor, a Collegium Jog szakirányának vezetője, volt collegista töltötte be.
A panelbeszélgetésben felmerült az alkotmány időzítésének kérdése is: Stumpf István szerint nem lenne helyes húsvét hétfőjén elfogadni az alkotmányt, sokkal jobb választás április 11., az áprilisi törvények megszületésének napja. Míg Pozsár-Szentmiklósy Zoltán 2012 vagy 2013 tavaszát javasolja, hiszen jelenleg még kiforratlan a koncepció.

Az estét pezsgő kíséretében az előadók és a hallgatóság kötetlen beszélgetése zárta.





David Venter Magyarországon tart tárgyalástechnika tréninget

 

Közkedvelt oktatónk kurzusa most nem csak az MCC hallgatói számára elérhető

Újra esetversenyt rendez a Nemzetközi kapcsolatok szakirány

 

Jelentkezni május 5-ig lehet

BCG Strategy Cup – 10th Edition

 

Gratulálunk dobogós helyezett hallgatóinknak!