Kerekasztal-beszélgetés a Média szakirány szervezésében

 

2015. március 11-én a Mathias Corvinus Collegiumban került megrendezésre a zenei brandépítés a 90-es évektől napjainkig címet viselő kerekasztal-beszélgetés, amely során a meghívott zeneipari szakemberek és zenészek arra keresték a választ, hogy milyen módon változott a hazai együttesek márkakommunikációja a közelmúlttól napjainkig. Tudatos vagy ösztönös kommunikációs jelenlét jellemez egy-egy zenekart? Vannak egyedi marketing csatornái? Esetleg vannak csak az adott zenekarra jellemző kommunikációs technikák a közönséggel való kapcsolattartásban és a zenék, koncertek promóciójában? A beszélgetésben Morcz Fruzsina, zenei menedzsment oktató, a Zeneipari Hivatal alapítója, Fejes Tamás, a Tankcsapda dobosa, Kamau Makumi, a Mary PopKids énekese, Linczényi Márk, dalszerző, valamint Rónai András, zenei újságíró vettek részt. A moderátor szerepét Batta Barnabás, a Mitte Communications alapítója, stratégiai vezetője töltötte be.


A múlt alapos tanulmányozása és ismerete a zeneiparban is nagyon fontos, ezért a diskurzus nem titkolt célja volt, hogy a hazai zeneipar közelmúltbéli és jelenkori kommunikációjának és márkaépítésének összehasonlításával választ kapjunk a már sokak által feltett kérdésre: mit hozhat a jövő a hazai zenei brandépítésben?


A beszélgetés elején a résztvevők egyöntetűen szögezték le, hogy a kortárs zeneiparban a zenei piac telítettsége, illetve az új elérési csatornák, felületek mellett a márkaépítés szerepe is jóval hangsúlyosabb, mint a 90-es évek elején. Fejes Tamás rámutatott arra, hogy a hatékony márkaépítés alapvető feltétele a megfelelő kommunikációs eszközök használata. A közönséget megszólítani, szélesíteni és formálni vágyó zenészként úgy gondolja, hogy napjainkra a Facebook megkerülhetetlen kommunikációs eszközzé vált. Ennek ellenére kiemelte, hogy ő nem lájkban méri az ismeretséget, hiszen sosem lehet tudni mennyit is ér az a lájk. A kattintás épp úgy származhat egy öreg tankcsapda rajongótól, mint egy egyszerű „lájkminátortól”. Mindezek miatt nem tulajdonít komolyabb jelentőséget a Facebook-os esemény visszaigazolásoknak sem. Tapasztalatai alapján elmondta, hogy nincs semmilyen összefüggés a visszaigazolt személyek száma és a koncerteken ténylegesen megjelent személyek között. Mivel a Tankcsapda már egy régen befutott zenekar, tudják, hogy rajongóiknál generációról generációra öröklődik az együttes szeretete, így, habár fontosnak tartják a Facebookot, mint kommunikációs eszközt, teljesen más súlyozással használják, mint a pár éve megalakult Mary PopKids.


Kamau Makumi ezzel szemben kiemelte, hogy 5 éves zenekar lévén, a Facebook épp úgy létfontosságú kommunikációs eszköz számukra, mint az Instagram. Amellett, hogy rendszeresen kell videókat, képeket és eseményeket posztolniuk, különböző installációkat, újításokat is bevetnek (pl. party hajó a Balatonon), hogy a felszínen maradjanak és fenntartsák a rajongók érdeklődését.


Linczényi Márk az elhangzottakra reflektálva megerősítette: nem mindegy, hogyan kezeli egy zenekar a közösségi médiát, mert vékony a határ a hatékony és a túlzott közösségimédia-használat között. Szerinte a közönségépítésben és a brandépítésben is fontos a konzisztens, jól felépített arculati kommunikáció.


Morcz Fruzsina kiemelte, hogy a kommunikáció az csak egy szelete a jelenlegi zenei brandépítésnek, mivel a dalszövegtől kezdve a bandatagok megjelenésén át a termékek csomagolásáig minden egy egységes egészet alkot. Majd a moderátor kérésére pozitív, jól működő példaként hozta fel a márka és a banda kapcsolatára a sör és rock zene összekapcsolását, amely többek között a Tankcsapda és a Soproni együttműködésében öltött testet 2014-ben, amikor is piacra dobták a nyári fesztiválszezon új termékét, a Tankcsapda-sört.


Rónai András nagy jelentőséget tulajdonított a kommunikációnak és a brandnek egy adott zenei műfaj fennmaradásában is. Szerinte léteznek olyan zenei stílusokra és hangzásokra szabott hiteles arculati és kommunikációs trendek, amik hozzájárulnak ahhoz, hogy egy műfaj sose váljon elavulttá. Példaként említette a rock zenét, ami sokszor úgy tűnik, mintha már leágazó ágban lenne, de mindig lesz egy fő bázisa, aminek köszönhetően sosem válik kívülállóvá és elavulttá a zene világában. Rónai véleménye szerint egy Metallica koncertre bárhol, bármikor elmennek 100 000-en függetlenül attól, hogy éppen az elektronikus zene trendibb a fiatalok körében. Az elhangzottak alapján természetesen felvetődött a kérdés, hogy a Tankcsapda mint régi rock banda, hogyan tart lépést a korral. Fejes Tamás kifejtette, hogy ők paradox módon szinte semmit nem változva, igyekeznek egy állandó stílussal rendelkező, biztos tényezőnek megmaradni az a zenei világ folyton-folyvást változó nagy folyamában. Elmondása szerint ők ugyanazok az egyszerű srácok most is, mint 20 évvel ezelőtt, majd a beszélgetést díszvendégként hallgató Spoon együttes tagjaira tekintve megjegyezte, hogy milyen viccesen néznének ki, ha haladtak volna a korral és most ugyanolyan divatos félrefésült hajjal koncerteznének, mint a jelen mainstream zenekarai. Az est további díszvendégei között tudhattuk számon a Passed együttest, Jakab Péter Izabellát és Katona-Zsombori Évát (Ív) is.


A fesztiválok egyre fontosabb szerepet töltenek be a hazai zenei brandépítésben. Morcz Fruzsina szerint megfigyelhető, hogy évről évre nagy harc folyik a feltörekvő együttesek körében például a Sziget himnuszáért, mivel ez nagy lehetőséget jelent a külföldi ismertségre. Így volt ez tavaly az Ivan and The Parazollal, akiknek nemzetközi hírnevet hozott a Sziget himnuszként elhíresült Together című számuk.


A kerekasztal-beszélgetést a zenei márkaépítés jövőjének tárgyalásával zárták a résztvevők. Linczényi Márk az érzelmek térnyerését (ld. Summertime sadness) és a túlzott tudatosság, tervszerűség visszaszorulását jósolta, valamint az emberközpontúság erősödését. Rónai András szerint a különböző streaming szolgáltatók is pozitív változásokat idézhetnek elő, hiszen ezek a zenekaroknak gyorsabb és pontosabb hozzáférést fognak kínálni a potenciális hallgatókhoz, rajongókhoz. Nem kell majd többé lájkban mérni az ismeretséget, mivel erre sokkal alaposabb módszerek állnak majd rendelkezésre a technológia fejlődésével. Emellett a streaming szolgáltatók a márkák számára is hasznosabb adatokkal szolgálnak majd egy-egy produkcióval kapcsolatban. Végezetül leszögezhetjük, hogy a résztvevők egyetértettek abban, hogy a megfogalmazott jóslatok pozitív irányba mozdíthatják el a hazai zenei brandépítést.

 

Partos Bence, Média szakirány

 




Bekker Balázs nyerte a Komáromy Gábor-ösztöndíjat

 

Sajtóközlemény

Budapesti diákok nyerték meg a Heavener International Case Competition esettanulmány-megoldó versenyt

 

A győztes csapatban MCC-s hallgató és alumna is szerepelt

Felvételt hirdet a Jog szakirány

 

"Változatos feladatok, intelligens, kommunikatív társaság, a felvételi fogalmával számomra mindaddig összeegyeztethetetlen hangulat"